A Könyvmolyképző Kiadónál megjelent Sarah J. Maas nagysikerű Crescent City sorozatának harmadik kötete, a Láng és árny háza. Byce-nak, Huntnak és szövetségeseiknek megannyi veszéllyel kell szembenézniük, hogy helyreállítsák Midgardon a békét, és megdöntsék a fennálló káros hierarchiát. De vajon milyen áldozatokkal jár mindez? Érdemes követni a turnét és válaszolni az állomások feladványaira, hiszen egy szerencsés megnyerheti a kiadó által felajánlott könyvpéldányt!
Sarah J. Maas
Crescent City - Láng és árny háza
Pont: 4/5
A szerelem áthidalja
a világok közti távolságot is?
Bryce Quinlan soha nem gondolta volna,
hogy Midgardon kívül másik világot is megismerhet.
De most, hogy ez megtörtént, másra sem vágyik, csak a hazatérésre.
Minden, amit szeret, Midgardon van: a családja, a barátai, a társa.
A furcsa új világban rekedve minden erejére és okosságára szüksége van ahhoz,
hogy hazajusson, és ez nem könnyű mutatvány, ha fogalma sincs, kiben bízhat meg.
Hunt Athalar átvészelt már néhány mélypontot az életében,
de talán a mostani a legmélyebb. Néhány röpke, felhőtlenül boldog hónap után
mindennel, amire valaha vágyott, most újra az Aszterek börtönében találja magát,
megfosztva a szabadságától. És fogalma sincs Bryce sorsáról.
Kétségbeesetten szeretne segíteni a szerelmének, ám amíg nem tud
kiszabadulni az Aszterek fogságából, szó szerint meg van kötve a keze.
Bryce és Hunt világa az összeomlás szélén áll, a jövője pedig
csak a szétszakított szerelmespáron múlik…
Miközben ezt a bejegyzést írtam jöttem rá, hogy én még sosem posztoltam Sarah J. Maas könyvekről! Sőt egyetlen blogturnéban sem vettem részt, még akkor sem, amikor tudtam volna. Sürgősen pótolnom kell majd, főleg, mert magyar mellett angolul kemény kötésben is megvannak és a Collector edition és a mini verzió is. Valahogy ilyen formán mindig kikerült a látó teremből Maas néni, pedig imádom. Igazából egy hatalmas újra olvasás rám férne, mert nagyon káoszos bennem az előző rész, viszont munka és minden mellett alig ment. Mindehhez hozzá tartozik, hogy tavaly óta mondogatom újra kezdem, újra kezdem mire kijön angolul, majd nem sikerült, aztán ezért nem vettem meg angolul, mert jön magyarul és addigra újra olvasom. Aztán a tipikus könyves dolog történt. Hipp-hopp itt volt magyarul és nem járok sehol az újra olvasással. Szerintem ezt sokan ismeritek. A kötethez hozzátartozik, hogy vegyesen olvastam hideget és meleget, vannak sokan akik szeretik és sokan akik szerint gyengébb lett, mint előzőek. Nem tudom, nekem ez is tetszett úgyhogy vágjunk is bele.
Először is leszögezném, ha még nem olvastad a Tüskék és rózsák udvarát, akkor én mindenképpen előbb javaslom a könyveket, mint ezt. Mostanra annyira összefűződnek a kötetek szálai, véleményem szerint nagyon nem izgalmas egyik a másik nélkül és az Ezüst lángok udvara is rettentő fontos szerepet játszik ebben a könyvben. Nem akkora spoiler, hogy a Tüskék és rózsák udvarából néhány szereplő eléggé fontos szerepet játszik itt és ha lehet mondani, fontosabbat mint előzőekben. A másik amit vártam és szerintem sokan vártak, az egy Üvegtrón crossover. Bevallom a borító engem is elvitt a susnyásba és elhittem lesznek helyesebben lesz benne legalább úgy, mint az Ezüst lángok udvara vs Felperzselt királyság esetén, de itt sajnos csalódtam és elmaradt a nagy meglepetés. Pedig igazán nagy labda lehetett volna Maas néni részéről, amit le tud ütni.
Aztán pedig szeretném megemlíteni Huntert és nálam ő olyan, hogy bírom és mégsem tudom hová helyezni. Igen csak szeretem Maas férfi főhőseit, habár Rowan az abszolút legnagyobb kedvencem és őt nem tudta még senki túl szárnyallni, utána ehm Rhys, aztán még egy Azriel és utána valahogy jön Hunter. Nekem lassan jelent meg, lassan bontakozik ki a személye és a második rész után valami sokkal nagyobb durranást vártam, ahol mindenki örül, hatalmas csavar és boldogság vagyis Maas, úgyhogy boldogság nélkül egyet nyertünk, erre ismét azt tudom mondani, szokásos Maasos módon, minden kimarad. Instant megkapunk mindent és Hunter és Bryce része, ismét találkozása instant elém van téve és úgy érzem, hogy ismét megfosztottak, idecsaptak egy tényt és én meg pislogok, mint hal abban a bizonyos szatyorban. Nem szeretnék spoilerezni, ezért írtam körbe. Ha olvasod akkor tuti érteni fogod, mert biztosan nem csak én fogok így érezni.
Nagyjából részemről a könyvet ismét Ruhn viszi el a hátán, illetve valószínűleg ő mint oly sokan másoknál, még nagy kedvencem lett. A történet alakulás vele és Lidiával eléggé feldobták nekem a könyv hangulatát. Hozzáteszem sokszor azt éreztem tök jó a sztori, mégis a sok szerteágazó mellékszál már szinte zavaró, mint például az Ithanos és Tharionos részeket szívesen átléptem volna, mert nem igazán kötöttek le.
A történetre áttérve nekem tetszett, habár sokszor éreztem, hogy önmagát ismétli Maas néni, néhol azt éreztem szinte emlékeztető gyanánt, vagy mert nem volt ideje újra visszahoz elemeket. A middengardi féreg ismét feltűnik, úgyhogy a Spongyabobos mém nem tudott kimenni a fejemből és emellett azt írtam nincs Üvegtrón, mégis vannak elemek, amikben inkább emlékeztet Maas stílusa és a könyv részei az Üvegtrónra, mint acotarra. Bizonyos sémák és elemek ismétlik önmagukat és ettől nem tudtam elvonatkoztatni. Bryce és Nestáék keringenek a barlangban, Ruhn és Lidia összeveszik majd kibékül és eközben Bryce egyre jobban Aelinre emlékeztet. Aztán lehet ezzel egyedül vagyok, de szerintem nem. Eléggé nagy a hasonlóság karakterileg és ezt főleg később érzem, lehet szándékos Maas részéről, de nem teljesen vagyok ebben biztos.
Összegezve a könyv egészen jó volt, mégis azt írom egészen jó volt és nem tök jó, mert Maas néninek voltak már jobb könyvei. Biztos vagyok sokan nem értenek egyet és imádni fogják, valamiért én jóval többet vártam volna tőle. Mint ismet s nem meglepő, hajlamos a Crescent Cityben meglehetősen lassan és kimerítően írni, ezt ismét éreztem és néha szabályosan eluntam és másik történetet kellett olvasnom, hogy vissza tudjak térni. Az ismétlődések, karakterek olyan részeinek szabályosan kifelejtett részei és sorolhatnám amire kíváncsi lettem volna, na ezek mind kimaradtak. Felsoroltak ellenére nem volt rossz, mi több tetszett a történet, kifejezetten az Asteri rész és Ruhn apja elleni fordulása és sorolhatnám azokat amelyek viszont valóban a sok problémás részek ellen szóltak feldobták a napomat és sokkal szívesebben folytattam volna. A könyv vége tipikus Maasos, mikor monoton hang morajlik a füledben és az utolsó 10% ahol az ég is rád esik, na ilyen volt megint. Aztán elemekben előre vezette mi lehet majd a következő ACOTAR rész és kik lehetnek benne. Tehát ha azt kérdezed megérte olvasni, válaszom határozottan igen és szerintem ne hagyd ki ha lehet és imádod Maas univerzumát.
Plusz egy Instagram posztom, ugyanis idén egyszer Bryceot cosplayeztem, mert miért ne és éppen ilyenem volt. :D
Nyereményjáték:
A nyereményjáték a Crescent City szereplőire fókuszál. Minden állomáson találtok egy-egy nevet, amiből kihagytunk pár betűt. A Ti dolgotok megfejteni, melyik karaktert rejti a feladvány. A megoldást írjátok a Rafflecopter megfelelő sorába!(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Mai játék: It_a_ H_ls_ro_
Állomáslista
09.28. Insane Life
09.30. Readinspo
Rólam
Sziasztok! Toffy vagyok, ennek a blognak az írója. Bátran kérdezhettek és amint tudok válaszolok. A blog mellett számtalan hobbim van és természetesen egy munkahelyem is van, ami über szuper titkos. Na jó, azért annyira nem. :D
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése