Hazánkban a történelmi romantikus műfaj kedvelői több, mint 5 éve várják, hogy új Mary Balogh történetet olvashassanak magyar fordításban. A General Press kiadónak köszönhetően a Túlélők klubja sorozat 1. része, a Lánykérés végre megjelenik augusztus 22-én. A Blogturné Klub 8 napos turnéra hívja olvasóit e megjelenés örömére, értékelésekkel, extrákkal és a megszokott nyereményjátékkal.
Mary Balogh
Lánykérés
Kiadó: General Press
Kategória: történelmi romantikus
Megjelenés ideje: 2016.
Olvasott nyelv: magyar
Fordította: Bánki Vera
Fordította: Bánki Vera
Oldalszám: 292
Megtetszett? Megrendelheted itt!
Pont: 5/5
Lady Muir magányosan sétálgat a tengerparton; óvatosan halad az egyenetlen földsávon, borzongva figyeli a tengert, miközben az életéről gondolkodik. Aztán egyszer csak a meredekebb utat választva elindul a falu felé, a csúszós köveken azonban kificamítja a bokáját. Ekkor váratlanul egy férfi tűnik fel az egyik szikla mögül, hogy a segítségét felajánlva Stanbrook hercegének kastélyába vigye.Lord Trenthamet a barátai bízták meg azzal a feladattal, hogy találjon magának feleséget a tengerparton, egy hölgyet, akit rangja, vagyona és katonai hőstettei lenyűgöznek, és aki rögtön igent mondana a lánykérésre. De hiszen a part teljesen kietlen, rajta kívül csak kósza sirályok fordulnak meg erre! Most mégis itt egy karcsú, szőke asszony, aki a segítségére szorul.Véletlen lenne, vagy a sors rendelte így, hogy az ízig-vérig lady és a nyers, szókimondó lord találkozzanak? Két - látszólag - gyökeresen eltérő életfelfogás, ízlés kerül egymással szembe, mégis, ahogy az idő telik, a két ember megismeri egymást, megismeri a másik legmélyebb vágyait, titkait, és talán arra is rádöbben, hogy minden különbözőségük dacára az a bizonyos lánykérés valóban megtörténhet.
Bevallom eddig semmit nem olvastam Mary Baloghtól és most sem szándékoztam. Valamiért nálam a nem akarok tőle olvasni listára került, minden fülszöveg és utánanézés nélkül, neve nem tetszett és kész, nem bírtam elolvasni. Böngészve úgy nyolcadik alkalommal bukkantam rá a könyv fülszövegére, amikor a kis Blogturnés csoportunkat olvasgattam és megtetszett a fülszöveg. Ekkor Rami, Angi és Deszy ajánlgatni kezdte, itt a soha vissza nem térő alkalom, olvassam el, imádni fogom. Akkor belekezdtem és nem tudtam letenni. Egyszerűen éreztem, ez az amire vágyok, ezt akarom olvasni!
Hugo (Lord Trentham) elsőre zord és az olvasót is taszítja jellemével. - Lehet a Hugo név teszi ezt, nekem borsózik tőle a hátam. :D - Tehát meg tudtam érteni az embereket, akik első látásra elrohannak. Nagy, tagbaszakadt, zsémbes ember, aki kívül kemény és meggyötört, belül pedig vajból van a szíve. Csak egy aprócska probléma van. Hugo nemesnek lett nevelve, elvárták volna tőle, őt viszont nem vonzza ez az élet, mi több megvet minden nemes származású embert.
Itt jön képbe Gwen, aki teljesen nemesi származású hölgy, aki finom és lágy vonásokkal bír, szemben Hugo zordságával. Mind a kettőjüknek megvannak a lelki sebei, nem lehetne vitatkozni kié mélyebb, mert más szinten mind kettőjük súlyos terhet cipel.
Eleinte barátság alakul ki a két főhős között, talán kicsit játékosan fogják fel az egész szituációt. idő haladtával viszont lassan rájönnek lehet több is lehetne közöttük, mint szimpla barátság. Hugo nem akarja magát nemeshez kötni, a lány pedig megpillantja a remény sugarait.
A férfi, Hugo szenved a múlt súlyaitól, nagy trauma érte, miközben kagylóhéjában elbújt, édesapja szintén elhunyt. Megkockáztatom, ha az apjának tett ígéretét nem tartaná be, nem kellene feleséget keresnie, soha nem is próbálkozott volna maga mellé valakit találni. Vágyik a társaságra, viszont érzelmi sebei olyannyira mélyek, hogy másokat is eltaszít magától.
Gwennel hasonló a helyzet. Életében átélt veszteségek és traumák sorából nem akarna másikba menni. Ha nem lett volna Hugo, aki átérzi lelki nyomorúságát, talán sosem kezdi újra életét. Éreztem az első pillanattól a két karakternek szüksége van egymásra. Nem csak kémiáról beszélek, hanem mikor két ennyi borzalmat átélt emberről beszélünk, nehéz túlsegíteni őket a fájó ponton. Egymással viszont különböző szinteken, de megértik a másik fájdalmát. Ez a rész sokkal inkább lélektanilag volt felemelő, sőt izgalmas számomra. Nagyon tetszett ahogyan a két ember úgy egészítik ki egymást mint Yin és Yang, sötétség a világosságot, női kellem a férfi erős szívet.
Szeretem a könyveket, amik eseménydúsak, ennél a könyvnél pont az lett volna baj, ha ennél is eseménydúsabb. Persze vannak benne fordulatok, érdekes jelenetek, ám sokkal jobban érzelmekre, egymáshoz való viszonyra, két lelkileg sérült ember egymásra találására fókuszál. Mindez különösen bűjossá teszi a történetet.
Jó ideje nem olvastam érzelmileg ennyire lebilincselő könyvet. Legjobban ez fogott meg benne. Ráadásul belegondolva egyiküknek sincs olyan problémája, ami való életben ne történhetne meg. Mindkettőjük lelki sérülése ha nem is hétköznapi, de nem is ritka eset.
A Lánykérés igazi bonbon a ni érzelemvilágnak. Főhősnővel, Gwennel könnyű azonosulni és átérezni miket élt át. Pont ezek az egyszerű mégis mély dolgok adják a kötet szépségét.
Bátran ajánlom azoknak, akik érzelmesebb történelmi romantikust olvasnának.
Hugo (Lord Trentham) elsőre zord és az olvasót is taszítja jellemével. - Lehet a Hugo név teszi ezt, nekem borsózik tőle a hátam. :D - Tehát meg tudtam érteni az embereket, akik első látásra elrohannak. Nagy, tagbaszakadt, zsémbes ember, aki kívül kemény és meggyötört, belül pedig vajból van a szíve. Csak egy aprócska probléma van. Hugo nemesnek lett nevelve, elvárták volna tőle, őt viszont nem vonzza ez az élet, mi több megvet minden nemes származású embert. Itt jön képbe Gwen, aki teljesen nemesi származású hölgy, aki finom és lágy vonásokkal bír, szemben Hugo zordságával. Mind a kettőjüknek megvannak a lelki sebei, nem lehetne vitatkozni kié mélyebb, mert más szinten mind kettőjük súlyos terhet cipel.
Eleinte barátság alakul ki a két főhős között, talán kicsit játékosan fogják fel az egész szituációt. idő haladtával viszont lassan rájönnek lehet több is lehetne közöttük, mint szimpla barátság. Hugo nem akarja magát nemeshez kötni, a lány pedig megpillantja a remény sugarait.
Gwennel hasonló a helyzet. Életében átélt veszteségek és traumák sorából nem akarna másikba menni. Ha nem lett volna Hugo, aki átérzi lelki nyomorúságát, talán sosem kezdi újra életét. Éreztem az első pillanattól a két karakternek szüksége van egymásra. Nem csak kémiáról beszélek, hanem mikor két ennyi borzalmat átélt emberről beszélünk, nehéz túlsegíteni őket a fájó ponton. Egymással viszont különböző szinteken, de megértik a másik fájdalmát. Ez a rész sokkal inkább lélektanilag volt felemelő, sőt izgalmas számomra. Nagyon tetszett ahogyan a két ember úgy egészítik ki egymást mint Yin és Yang, sötétség a világosságot, női kellem a férfi erős szívet.
Szeretem a könyveket, amik eseménydúsak, ennél a könyvnél pont az lett volna baj, ha ennél is eseménydúsabb. Persze vannak benne fordulatok, érdekes jelenetek, ám sokkal jobban érzelmekre, egymáshoz való viszonyra, két lelkileg sérült ember egymásra találására fókuszál. Mindez különösen bűjossá teszi a történetet.
Jó ideje nem olvastam érzelmileg ennyire lebilincselő könyvet. Legjobban ez fogott meg benne. Ráadásul belegondolva egyiküknek sincs olyan problémája, ami való életben ne történhetne meg. Mindkettőjük lelki sérülése ha nem is hétköznapi, de nem is ritka eset.
A Lánykérés igazi bonbon a ni érzelemvilágnak. Főhősnővel, Gwennel könnyű azonosulni és átérezni miket élt át. Pont ezek az egyszerű mégis mély dolgok adják a kötet szépségét.
Bátran ajánlom azoknak, akik érzelmesebb történelmi romantikust olvasnának.
Nyereményjáték
A könyv egyik különlegessége a lánykérés, vagyis inkább annak menete és módja. Ezért a játékot is ehhez igazítjuk. A turné során minden blogon találtok majd egy-egy részletet más történelmi romantikus könyvekből. Minél többre ismertek rá, annál többször szerepel a nevetek a "kalapban", amelyből a turné végén sorsolunk négy példányt Mary Balogh: Lánykérés című könyvéből.
Mai idézet:
"...Olivia kinyitotta az egyik szemét.
– Hozz magaddal teát, ha visszajössz, jó?
– Ahogy azt tegnap már elmagyaráztam, a lakájokat nem lehet rávenni, hogy tálcával a kezükben létrára másszanak. Várjunk csak…..Miss Lytton, te most arra kérsz egy herceget, hogy teát hozzon neked?
Olivia szeme ismét becsukódott, de szája széle apró mosolyra húzódott. Az ő Oliviája épp a határokat feszegeti.
– Igen – felelte bájosan. – Erről szól a házasság.
– Miről?
– Hogy kedves vagy – mosolygott – , mert azt akarod, hogy a másik is kedves legyen hozzád.
Hozott neki teát.
Süteményt is. ..."
Állomáslista:
08.21. Kristina blogja
08.22. Angelika blogja
08.23. Könyvvilág blog
08.24. Dreamworld
08.25. Insane Life
08.26. Olvasónapló
08.27. Szembetűnő
08.28. Deszy könyvajánlója
Rólam
Sziasztok! Toffy vagyok, ennek a blognak az írója. Bátran kérdezhettek és amint tudok válaszolok. A blog mellett számtalan hobbim van és természetesen egy munkahelyem is van, ami über szuper titkos. Na jó, azért annyira nem. :D
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése