Timothy Kurek
Kereszt a szekrényben
Kategória: memoár
Megjelenés ideje: 2013.11.30
Olvasott nyelv: Magyar
Fordította: Acsai Roland
Fordította: Acsai Roland
Timothy Kurek a nasville-i Bibliaövezet egyik szigorú, konzervatív, keresztény gyülekeztében nevelkedett, és korán megtanulta az elkülönülés evangéliumát. De Timothy útját egy szülei által kitagadott, leszbikus lány képében hamarosan keresztezi a világ. Timothyn zavarodottság lesz úrra, vallásos neveltetésével kapcsolatban kételyek és kérdések kínozzák. Timothy rádöbben, hogy csak akkor érezhet együtt a lánnyal, és értheti meg fájdalmát, ha azoknak az embereknek a cipőjébe bújik, akikről azt tanították neki, messziről kerülje őket… Elhatározza, hogy melegnek adja ki magát ország-világ előtt, hogy megtapasztalja, milyen hatással van a melegség bélyege az életére. A Black Like Me hagyományait követő Kereszt a szekrényben egy történet emberekről, hitről, és egy férfi megbotránkoztató kísérletéről, aki Jézust keresi a peremen.
Számomra kihívás és kíváncsiság rejlik benne. Egyfelől próbáltam megérteni Tim
előítéleteit és ő szemén keresztül látni a világot és a mély keresztény
részeknél felfogni az ő hitét és annak mibenlétét.
A könyv memoár jellegű, Timothy
Kurek konzervatív kereszténynek számít. Ez azt jelenti, hogy meglehetősen
szélsőségesebb, tradicionálisabb vonalat képvisel. Nem fogadják el többek
között a homoszexualitást sem, sőt mi több a főbűnök közé sorolják. Ha más vagy és nem
ellenkező neműt szeretsz, sosem juthatsz el a megbocsájtásig. Timothy is ebbe a
csapdába kerül, elhiszi, hogy mindenki paráználkodik, AIDS-es és különböző nemi
betegséget terjeszt, mind kirívóan viselkedik, és szexuális segédeszköznek
használják a másikat.
Valami megindult benne amikor
barátnője bevallotta másságát – leszbikus. Sokan erre igen hevesen reagálnak: barátaik, ismerőseik sokszor egyedül hagyják őket, sőt családjuk is kitagadja ezeket a párosokat. Inkább betegekként tekintenek rájuk, semmint emberre.
Tim elhatározza egy évre saját maga
is ’meleg’ lesz. Kíváncsi az egyetemen hallott történetek igazságtartamára és
milyen emberek is valójában a melegek…
Rettentő érdekes mű lehet olyanok
számára, akik: vallási nézetek miatt ódzkodnak a melegektől, leszbikusoktól, transzvesztitáktól, vagy simán kíváncsiság hajtja őket, mert nincs
homoszexuális ismerősük. A könyv inkább az emberi értékekről, szeretetről szól,
semmint a szexualitásról. A homoszexuális szál a könyvben, mint külön szex vagy
szerelem, nem foglalkozik. Inkább a lélektanra és élettani változásokra
(párkapcsolat, életmód) hívja fel a figyelmet, ami csak a másságuk miatt
következik be.
A mű érdekes, hiszen a főszereplője,
Tim, Ő maga heteroszexuális, aki eleinte mélyen megvetette a melegeket. Úgy
vélte Jézus nem szereti őket, mert valami rossz melléktermékei Isten teremtményei között.
Azonban mikor megfogadta egy egész évig meleg lesz, úgy döntött átéli az összes
homoszexuális poklát. Fordítva éli meg az életet.
Ahogy kimondta, hogy meleg, a
családja egészen jól viselte, elentétben a hitközösséggel, ahonnan kirekesztették. Amíg a
’démon’ el nem hagyja testét ,vagy meg nem bánja végleg bűnét, addig nem is
állnak szóba vele. Ismerősei nagyrészt elhagyták, lekezelték, ember számba sem
vették. Kivéve néhányat.
A homoszexuálisok közé beépülve
rájött, hogy minden, amit ez előtt gondolt hibás. Rá kellett eszmélnie, hogy ők
pontosan ugyanolyan érzékeny lények, mint bárki más. Azonban a társadalom
jobban megbélyegzi őket. Sokat olvassuk, hogy kivel mi történt, miképp alázták
meg, tagadták ki, esetleg kényszerítették olyan dolgokra, amit nem akart. Tim
is felismerte, melegként viselkedni, amikor nem vagy az, nagyon rossz és
megerőltető. Pedig csak egy évre tett így.
Rettentő érdekes olvasmány
pszichológiai szempontból is. Hiszen mi magunk is belátjuk, mennyi nehézséggel
küzdenek meg. Ezért muszáj összetartaniuk. Némelyikük öngyilkos lesz, mert nem
bírja a nyomást. Mások pedig kiutat keresnek a beskatulyázás alól.
Jó néhány évvel ezelőtt volt erről
egy riport itthon is. (Lehet ez 5-10 éve volt…) Itthon Magyarországon, most is
a 45-80 éves emberek között magas azoknak a homoszexuálisoknak az aránya, akik
vallási vagy családi okokból házasodtak össze egy ellenkező neművel. Ebben a
riportban, még emlékszem, hogy a budapesti Népligetben kérdezgették őket erről a társadalmi problémáról,
arcukat letakarva, hangjukat elváltoztatva. Ott
derült ki, mekkora nyomás nehezedik rájuk, mert kifelé boldog heterónak kell
magukat mutatni, miközben belül szenvednek.
Nem kell messzire mennem, több ilyen
embert is ismertem. Ismertem olyan házaspár, akik közül a lány leszbikus, a fiú
meleg volt, de a család miatt összeházasodtak. Kívülre mutatták mennyire
boldogok, így viszont magánéletben, mikor más nem látta őket, azt csináltak,
amit akartak és mind a kettőnek évek óta viszonya volt egy másik azonos
neművel. Ugyanígy tudok olyanról, aki évek óta heteró házasságban él, gyereke
van, de mellette a felesége tudja, hogy meleg. – Mindez a társadalmi elvárások
miatt.
Sokszor, sokan azonban csalódások
tömkelege után kezdenek el saját nemük iránt vonzódni. Hiszen már nem képes
megbízni az ellenkező nemű személyekben. (Japánban egyenesen félelmetesnek
tartják a nőket. Jelenleg egyre nagyobb ez a probléma.)
A gender (azaz nemi) változások
miatt, ilyen például, hogy sok fiú/férfi nagyon elnőiesedett, a lányok pedig
kezükbe vettek sok más irányítást, úgy érzik, nincs nagy szükségük a másik nemű fél támaszára, amikor jobban támogatja egy saját nembeli. No, de ez fiúkra is igaz,
mert míg régen sok szerény fiúra, lányok is jutottak, mostanra a lányok sokszor
férfiasabb típust akarnak, miközben saját maguk is egy kicsit férfi jelleműbbek lettek. Erről szerintem sokat olvashattok társadalomkutatók tollából született
művekben.
Egy szó, mint száz - mert szívem
szerint még hosszasan taglalnám a benne lévő elemeket - inkább azt mondom, ha
érdekel, kapd el és olvasd! Nagyon tanulságos, sok igazságtartama van. Kicsit
bele fogsz látni, mit is éreznek legbelül.
Kedvenc idézeteim ♦ ♣ ♠
„Kisfiúként fellendítettem a
felcsatolható nyakkendők piacát. Több időt töltöttem templomban, mint némely
lelkész. A Power Rangers tiltott gyümölcsnek számított, méghozzá a
világias zenéje, és nem a benne ábrázolt erőszak miatt – ezt kapjátok ki! De
hasonló sorsra jutottak az olyan filmek is, mint például a Szabadítsátok ki
Willyt!, méghozzá a környezetvédő, liberális üzenete miatt. Nem hihettem a
Mikulásban és a húsvéti nyusziban, és egyetlen halloweenre sem öltözhettem be,
nem mondhattam, hogy „adsz, vagy kapsz”. Nekem azt mondták, ez a gonoszság
ünnepe, és én túl kicsi voltam, hogy tiltakozzak. De mindez nem számított
igazán, én egyszerűen csak normális akartam lenni, bár abban nem voltam biztos,
mi számít normálisnak.”
„Jézus azt kérte tőlünk, hogy a
legnagyobb törvényt kövessük: a szeretet törvényét. Hogy úgy szeressük Istent
és felebarátunkat, mint saját magunkat. Jézus története az irgalmas
szamaritánusról rámutat arra, miként vélekedik azokról a vallásos és istenfélő
emberekről, akik nem segítenek az út szélén haldokló, vérző ellenségnek. Jézus
megengedte nekünk, hogy szeressük a számkivetetteket. Története arra biztat,
hogy törődjünk a kívülállókkal. Mert – mint tudjuk – az az ember vált a
példázat hősévé, aki ezt megcselekedte.”
„…Ő a bizonyíték, hogy a szeretet
nem olyasmi, ami elférne a szexuális irányultság keretei között, és hogy a szex
egyetlen élő embernek sem lehet végcélja. A szeretet az. A másik elfogadása.
Bár mindenkinek megvannak a maga múltbéli sérelmei és fájdalmai, és talán a
szeretet lehetetlennek vagy elérhetetlennek tűnik, de az iránta való
szomjúhozás nem vész ki belőlünk, ez a leküzdhetetlen vágy tesz bennünket emberré.”
„A szeretet soha el nem fogy.
Ennyi. Ez minden.
A szeretet. Soha. El nem fogy.”
„Ha egészen őszinte akarok lenni
magamhoz, be kell látnom, hogy ezek az emberek, akikkel szemben mindig
előítélettel viseltettem, jobbak nálam. A szeretet törvénye szerint élni sokkal
kézzelfoghatóbb és erősebb, mint beszélni a szeretetről.”
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése