Mary Balogh
Az útitárs
(Túlélők klubja 3.)
Kiadó: General Press
Besorolás/műfaj: Történelmi romantikus
Megjelenés ideje: 2018.
Fordította: Bánki Vera
Oldalszám: 279
Megtetszett? Megrendelheted itt!
Pont: 5/5
A napóleoni háborúkat követően Sir Benedict Harper nehezen tudja újrakezdeni az életét, és mind a lelkének, mind a testének szüksége lenne arra, hogy valaki begyógyítsa a sebeit. Nem is sejti, hogy a segítség egy gyönyörű, ám sok megpróbáltatást elszenvedő asszony képében érkezik majd. Miután Samantha McKay megözvegyül, zsarnoki apósa és sógornője igencsak megkeserítik az életét. Egészen addig, amíg egy napon a vágyálma, hogy önálló életet élhessen, a Walesben megörökölt ház révén a beteljesedés ígéretével nem kecsegtet. Noha Ben és Samantha meglehetősen veszélyes körülmények között ismerkednek meg, hamarosan mindketten vonzódni kezdenek a másikhoz. Az asszony kész arra, hogy kövesse azt az utat, amelyet a végzet jelölt ki számára, Ben pedig úriemberként ragaszkodik hozzá, hogy elkísérje őt a sorsfordító utazásra. De mégis mit adhat egymásnak ez a két sebzett lelkű ember? Lehet egyáltalán közös jövőjük? Elképzelhető, hogy a válaszra épp egymás karjában találnak rá?
Mary Balogh a Túlélők Klubjának legújabb kötetében, a vágyakozás és a beteljesülés megindító regényében egy reményekkel teli özvegy és egy új életre vágyó katona sorsának összefonódását tárja elénk.
Bevallom mostanában nem bírom magamat nagyon rávenni az olvasásra. Persze az abszolút kedvencek mennek, néha azok is nehezen, de most ilyen időszakomat élem. Mary Baloghtól tudtam mit fogok várni én mit kapok. Mély érzelmek, hányadtatott sorsú szereplők, kissé megrendítő dolgok, amihez gyermeki lelkivilágom nem mindig van felkészülve. :D
Kíváncsi voltam a lelkileg sérült csapattal mi történik továbbiakban. Megszerettem őket és titkon drukkolok a törések mellett - noha tudom így lesz - találják meg az igazi szeretetet. Nem, nem szerelemről beszélek, a szeretet több tud annál lenni.
Bent a háborúban érte baleset, ráesett egy ló és lába azóta használhatatlan. Minden megváltozik Samantha felbukkanásával, férje, akinek valódi arcát később megismerjük elhunyt évekkel ezelőtt szintén a háborúban. Ben és Samantha hamar egymásra találnak, lányt viszont rövid pórázon tartják és az egész kalamajka a makacsságból indul. Nem bánja meg senki.
A két főhős a történetben különböző formában lelkileg sérült. Bennek sérült lábán kívül még sérült a büszkesége, magáról alkotott képe és a tökéletesség világában tökéletlennek lenni nem egyszerű. Másfelől bántja az egész ügy, nem sajnálja magát, mégis sokszor kívánja bár tehetett volna többet.
Samantha férjét eleinte nem ismerjük meg, csak mélyen sajnálja. Egyre jobban körvonalazódik a kép, hogy egy hűtlen férfi volt, aki a lányt semmibe véve nem törődött vele, mi több bántalmazta. A lány ezek ellenére végletekig kitartott, erős nő lévén nem hajtotta le fején, inkább büszkén magasba emelte és tovább sétált élve az özvegyek életét. Habár frissek az események, minden sebe ellenére kitartó lány.
A háborúból hazaérve is rémségeket mesélnek mire emlékeznek, esetleg élnek át újra és újra, ezek után Benedict esetében még jobban át tudtam érezni fájdalmát. Samantha másik oldalon a kor által társadalmilag elvárt megkötésektől szenved és szinte megváltás volt férje halála, még ha csúnyán is hangzik.
Kiváló párosnak látom őket, Ben vágyik a szeretetre, nem sok esélyt látott a szívből jövő zeretetre, főleg állapotát tekintve. Samantha mint egy égből pottyant angyal hullott az ölébe, no nem szó szerint, de közel így volt. :)
Mind a ketten rendkívül érzelmes személyiségek, annak ellenére elsőre talán ez nem jön át. Át tudták érezni a másik fájdalmát s nem csak az átélt dolgok miatt, hanem a megértés és együttérzés is összetartotta őket.
ez a rész is tetszett, nem csalódtam Mary Baloghban. Talán néhol az én számízének picit lassabb volt a történet vezetése, viszont érzelmi szinten rettentő mély benyomást tett rám. Sokszor ezért olvasom Mary Balogh könyveket, sokkal emberibb érzelmeket élek át könyvein keresztül, mint sok más írónőnél. Jellemzően hányadtatott életű, sorsúak szereplői akik látták az élet sötét oldalát. Most is ezt kaptam, ugyanazzal a színes érzelemdús leírásokkal tartkítva, mint megszoktam. Rendkívül imádtam a két főhős jellemét, úgy érzem ben méltó társat kapott a körülmények mellett és Samantha sem egy idegbeteg nő. (Vannak olyan főhősnők, akik Bent 2 perc alatt kicsinálnák. :D )
Összességében ezt a részt is szerettem, említett kicsit lassabb történetvezetést leszámítva egy érzelemdús történetet kaptam, amit vártam az egész sztoritól.
Ha kedveled a realistább történelmi romantikusokat, tele érzelmekkel akkor bizony ez a te könyved, sőt Mary Balogh a te írónőd. Jellegzetes írásmódja van, amiben a társadalom sötét foltjait is bemutatja, például a korra jellemző fiatalkori házasságot...
Bent a háborúban érte baleset, ráesett egy ló és lába azóta használhatatlan. Minden megváltozik Samantha felbukkanásával, férje, akinek valódi arcát később megismerjük elhunyt évekkel ezelőtt szintén a háborúban. Ben és Samantha hamar egymásra találnak, lányt viszont rövid pórázon tartják és az egész kalamajka a makacsságból indul. Nem bánja meg senki.
A két főhős a történetben különböző formában lelkileg sérült. Bennek sérült lábán kívül még sérült a büszkesége, magáról alkotott képe és a tökéletesség világában tökéletlennek lenni nem egyszerű. Másfelől bántja az egész ügy, nem sajnálja magát, mégis sokszor kívánja bár tehetett volna többet.
Samantha férjét eleinte nem ismerjük meg, csak mélyen sajnálja. Egyre jobban körvonalazódik a kép, hogy egy hűtlen férfi volt, aki a lányt semmibe véve nem törődött vele, mi több bántalmazta. A lány ezek ellenére végletekig kitartott, erős nő lévén nem hajtotta le fején, inkább büszkén magasba emelte és tovább sétált élve az özvegyek életét. Habár frissek az események, minden sebe ellenére kitartó lány.
A háborúból hazaérve is rémségeket mesélnek mire emlékeznek, esetleg élnek át újra és újra, ezek után Benedict esetében még jobban át tudtam érezni fájdalmát. Samantha másik oldalon a kor által társadalmilag elvárt megkötésektől szenved és szinte megváltás volt férje halála, még ha csúnyán is hangzik.
Kiváló párosnak látom őket, Ben vágyik a szeretetre, nem sok esélyt látott a szívből jövő zeretetre, főleg állapotát tekintve. Samantha mint egy égből pottyant angyal hullott az ölébe, no nem szó szerint, de közel így volt. :)
Mind a ketten rendkívül érzelmes személyiségek, annak ellenére elsőre talán ez nem jön át. Át tudták érezni a másik fájdalmát s nem csak az átélt dolgok miatt, hanem a megértés és együttérzés is összetartotta őket.
ez a rész is tetszett, nem csalódtam Mary Baloghban. Talán néhol az én számízének picit lassabb volt a történet vezetése, viszont érzelmi szinten rettentő mély benyomást tett rám. Sokszor ezért olvasom Mary Balogh könyveket, sokkal emberibb érzelmeket élek át könyvein keresztül, mint sok más írónőnél. Jellemzően hányadtatott életű, sorsúak szereplői akik látták az élet sötét oldalát. Most is ezt kaptam, ugyanazzal a színes érzelemdús leírásokkal tartkítva, mint megszoktam. Rendkívül imádtam a két főhős jellemét, úgy érzem ben méltó társat kapott a körülmények mellett és Samantha sem egy idegbeteg nő. (Vannak olyan főhősnők, akik Bent 2 perc alatt kicsinálnák. :D )
Összességében ezt a részt is szerettem, említett kicsit lassabb történetvezetést leszámítva egy érzelemdús történetet kaptam, amit vártam az egész sztoritól.
Ha kedveled a realistább történelmi romantikusokat, tele érzelmekkel akkor bizony ez a te könyved, sőt Mary Balogh a te írónőd. Jellegzetes írásmódja van, amiben a társadalom sötét foltjait is bemutatja, például a korra jellemző fiatalkori házasságot...
Állomáslista:
- 10/27 Betonka szerint a világ…
- 10/29 Kristina blogja
- 10/31 Kelly és Lupi olvas
- 11/02 Dreamworld
- 11/4 Insane Life
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése