Opal Rayne
A Soul to Keep
All Reia ever wanted was freedom.Known as a harbinger of bad omens and blamed for Demons eating her family, Reia is shunned by her entire village. When the next offering is due and the monstrous Duskwalker is seen heading their way, her village offers her an impossible choice – be thrown into the prison cells or allow herself to be sacrificed to a faceless monster.However, he is not what he seems. His skull face and glow eyes are ethereal, and she finds herself unwittingly enchanted by him.All Orpheus ever wanted was a companion.Each decade, in exchange for a protection ward from the Demons that terrorise the world, Orpheus takes a human offering to the Veil – the place he lives and the home of Demons. The brief companionship does little to ease his loneliness, and their lives were always, unfortunately, cut short.He'd thought it was a hopeless endeavour, until he met her. She’s not afraid of him, and his insatiable desire deepens within every moment of her presence.But will Orpheus be able to convince Reia to stay before she’s lost to him forever?
Néha vannak egészen hirtelen felindulásból elkövetett olvasásaim, ez pont egy ilyen történet. A borítót és a leírást tekintve eleinte voltak kétségeim, de annyira ajánlották egy angol facebook csoportban, hogy úgy voltam adok egy esélyt neki. Elején ott van egy halom most éppen divatos figyelmeztetés, közben láttam ez ilyen monster cucc, azaz szörny cuccos. A sok sárkány alakváltós, démon és mindenféle után szerintem egyes út vezet ide, mi több itt már a szemem sem rebbent. Úgy voltam egy újabb hardcore szörnyes cucc, maximum málnát csinálok vele. Erre arcon csapott a történet, nesze neked, olvass!
Főszereplő Reia családját gyermekkorában démonok végezték ki, egyedül ő maradt életben. Ezért rossz ómenként bezárva tartották egész életében, felkészítve a híres szörny felesége lesz és valószínűleg vacsorája. A falunak nyilván pont jól jött a rossz ómenű lány, hisz minden évtizedben eljött a Duskwalkernek nevezett lény és egy lányt magával ragadott a város védelmezéséért cserébe. Reia sorsa megpecsételődik, ráadásul ennek a Duskwalkernek - nevezzük nevén Oprheusnak még szimpatikus is lett, mert végre nem félt tőle, úgyhogy nem rögtön akarta megenni.
Igen, kitérnék erre. Hát nem egy cuki nyam nyam valami, az írónő eléggé részletesen kitér arra a részre, hogy a lény számára az ember fogyasztandó lény, egy kis friss uzsonna. Habár belül érző lény, igazából csillapíthatatlan éhségét a félelem még jobban felkorbácsolja, no meg az illatok. Orpheus szemszögéből is olvasunk eléggé sok részt, hogy az ő fejlett s mégis nekünk primitív agya hogyan fogja ezeket fel, hogy hiába visel ruhát, az emberekről oly kevés a tudása és másra sem vágyik, mint egy társra ezért Reiát végre szeretné megtartani.
A könyv hatalmas pozitív csalódás. Azt hittem valami szörny poreszban fogok belefogni és olyasmi lesz mint az Ice Planet Barbarians című könyv, ami nem lett olyan nagy kedvencem a túl sok hormontól túlfűtött erotikus jelenetektől, de ha ezt várod akkor most szólok, baromira nem olyan. Sőt. A könyv eléggé hosszú és igazából valóban tartalmas a története. Végig megy Reia a képtelen, lehetetlen és kilátástalan szökési ábrándozásaiból hogyan lesz szerelmes, hogyan válik nővé és érti meg Orpheus valódi érzelmeit. Közben próbálkoznak más démonok, megjelenik újabb mavka (ez a faj neve), ő is elmeséli mennyire fiatal és az értelmes gondolkodásukhoz mi kell, illetve megjelenik a démonkirály aki egyértelművé teszi évszázadok alatt neki eléggé kapzsi és önző vágyai voltak.
A karakterek hosszasan fejlődnek, változnak és fokozatosan válnak egymás iránt megértőkké. Reia félelmei érthetőek, hiszen azt hiszi ő lesz a főfogás. Orpheus félelmei érthetőek, mindenki sorsa eddig halállal végződött. Ha mindenki oldaláról nézzük, teljesen érthető miért viselkedik mindenki úgy ahogyan. Orpheus pusztán nyugalmat akar végre, amiben nem minden tíz évben válik kiszolgáltatottá és a benne lakozó vadállatot végre elfogadják és lecsillapítják.
Ahogyan sejthető vannak benne egészen forró jelenetek, de nem esik túlzásba a könyv. Nem von le semmit a történetből, inkább írnám azt, hogy az erotikusabb részek arányosak, nem esik az írónő abba a hibába, hogy a történet rovására menjenek a jelenetek, közé szúr mindig egy újabb mozgalmas elemet ami miatt inkább olvastatja magát a sztori. Ha meg kéne mondani mennyi pontot adnék rá, hát nagyjából a Vérből és hamuból szintjén állnak a jelenetek. Úgyhogy az egy egészen kellemes arány.
Összességében ez a könyv tényleg pozitív csalódás volt. A történet tipikus bezárt lány és amennyire lehet ahhoz mérten pörgős, tehát ne egyfolytában hentelésre gondolj, viszont azért akad szép számmal az is benne, meg eléggé véres jelenetekből sem panaszkodhat a könyv. Szóval ha bírod a forróbb sztorikat, megfelelő mennyiségű harccal, vérrel és nem riadsz meg a nem emberi főhősöktől, netán pont érdekel akkor ez a könyv egy eléggé jó választás. Sokan nem véletlenül szeretik, nem egy abszolút üres semmitmondó sztori. Ha ezek megvannak benned, akkor bátran ajánlom elolvasni!
Rólam
Sziasztok! Toffy vagyok, ennek a blognak az írója. Bátran kérdezhettek és amint tudok válaszolok. A blog mellett számtalan hobbim van és természetesen egy munkahelyem is van, mai über szuper hipertitkos. Na jó azért annyira nem. :D
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése