Home » , , , , , , , » Sherrilyn Kenyon - Acheron

Sherrilyn Kenyon - Acheron

Ez egy kicsit hosszabbra nyúlt. Van benne némi spoiler, de igyekszem elkerülni őket. :)


Ez a könyv.. Ez... El kéne zárni, mert komoly károkat okozott nálam. Súlyos nem alvást és kóros függést. :D
Acheron volt nekem az elejétől egyik nagy kedvencem. A kíváncsiság már nagyon hajtott, ráadásul a könyv  meglett papírformátumban. Végig incselkedett velem polcról figyelve. Hívogatott. olvass... Amikor meglett az Acheron még a 3. kötetet gyűrtem, hát rákapcsoltam egy Kenyon maratonra. Sosem gondoltam ennyire fogom imádni.



Sherrilyn Kenyon


Acheron


(Dark Hunters 15.)

Kiadó: St. Martin
Besorolás: Felnőtt
Kategória: romantikus, paranormális
Kiadás éve: 2009
Könyv nyelve: Angol
Olvasott nyelv: Angol
Oldalszám: 806


Acheron az egyik legmisztikusabb jelensége az egész sorozatnak Savitar mellett. Itt lehull a lepel (szó szerint), megtudjuk Ash miért nem akarja, hogy valaha is kiderüljön kicsoda Ő és mi a múltja. Itt az utolsó hiányzó darab is helyre lesz téve. Megértjük miért fontosak neki a Sötét vadászok, miért védi az embereket. No meg persze... Mi is ő. Ez már kiderült kicsivel hamarabb is az olvasó számára. 
Acheron képletesen kifejezve: része egy folyamatnak, ami olyan mint egy óramű. Ő járattatja ezt a óraművet. Egyetlen egy kis tévedés, rossz mozdulat, majd megáll az óramű, akkor az egész világ elpusztul.

Már előző kötetekből megtudtuk, hogy Ash egy isten. Mégis mi titkolni való lenne ebben?
Tudtuk már, hogy ki az igazi anyja, apja meg akarta ölni, anyja persze meg akarta menekíteni, ezért elrejtette az akkori terhes királynőben. Tudta lehet nem fogják kedvelni, e miatt élete össze lett kötve Styxxel, ha meghal a király másik fia is meghal. Születése után alig pár perccel megátkozták... Volt egy nővére aki meghalt. 
Amit nem tudtunk, hogy utána és közben mi történt vele...








Első részből egy részt nővére, Ryssa monológjában olvashatjuk kb kr. e. 9500-ból. Vérzett szíve öccse miatt, akit mindenki gyűlölt és nem bízott senkiben. Ryssa monológja után E/3-ban folytatódik. Acheron addigra öngyilkos akart lenni, de Styxx miatt mindig visszahozták az életbe. Nincs igazi énje, gyűlölt mindent és mindenkit. Folyamatosan megalázták, lenézték. Egyetlen ember volt akit megszeretett nővérén kívül - aki Apollo szeretőjévé vált - az pedig Artemisz. Pedig neki is egy emberi játéka volt, összetöri őt csakúgy mint mindenki más. Végül elkezdett a bukásuk megpecsételődni, amikor 21. születésnapján megkapta isteni erejét. Igazi anyja megtudta fiával mit tettek, aki a pusztítás istene. Itt szakadt el az óramű egyik szála, amiért az emberiség fizetett. Artemisz megöli Acheront amikor meglátja isteni formájában, úgy hitte Ő az isten gyilkos. Valójában pont ezzel végeztették be sorsukat... Ezért tűnt el Atlantisz és az atlantiszi istenek... Acheron volt az egyetlen aki segíthetett volna elkerülni sorsukat.
Szerintem Kenyon ezt nagyon szépen adta át, bele tudtam magamat élni, hogy tényleg volt egy Atlantisz... El tudtam képzelni az egész világot a maga fénykora és pusztulása hajnalán.

Második rész jelenkorban játszódik. Hirtelen több mint tizenegyezer évet ugrunk. Egy archeológus meg van győződve megtalálták Atlantiszt. Acheron elmegy meghallgatni előadását, hátha nevethet egy jót. Visszafele sül el, mert a lány megtalálta nővére naplóját...

Valami ilyesmit látok mindig
magam előtt... :D
Acheron karakterén érezni, hogy ki van dolgozva, egyik kedvenc volt, bele van adva elég sok apai-anyai. Ő mindig a titokzatos goth kinézetű kölyök, akitől elkérik a személyiét, sörön kívül mást nem iszik, mégis kinézete ellenére bölcs. Mert nem minden a kinézet... Mindig tanítja csetlő-botló Sötét vadászait, próbálja megmenteni az emberiséget, főleg anyjától. 
Szenvedései által kiderül miért ember legbelül, miért vágyik emberi kapcsolatokra, amiket feljebbvalónak tart az istenieknél. Egyben szerintem pont ezért nem is akarja, hogy tudják Ő egy isten. Akkor már nem embernek kezelnék.

Tory karakterére legjobb szó a sziporkázó. Vicces, kissé kétbalkezes, ám okos nő. Végre úgy érzem nem valaki be akarja adagolni, hogy egy karakter okos karakter, amikor buta mint egy darab sült krumpli. Megnyilvánulásai viccesek, de a leglényegesebb: Acheront nem tekinti másnak mint egy mezei férfinak. Még akkor sem amikor megtudja nem az. Kék-karmos-fekete isteni formáját is lerendezi egy új becenévvel, ami a papa smurf (Törp papa) lett. :D

Artemisz esetében egyre jobban érezhetjük Acheron iránta való dühét.  Talán a Devil May Cry-ban mondja ki azt a mondatot Artemisz amivel Ash belefárad végleg kapcsolatukba. Eddig is gyűlölte, meg tudta volna fojtani, most már ez egy szánalommal és gyűlölettel kevert utálattá fajult.
(Az olvasóban is ezt az érzést kelti nagyjából... :) )


Könyv nagyon magával ragadott. Kicsit második részét kevésnek tartottam. Néhol túl gyorsnak is. Elején atlantiszból hirtelen az előadáson találjuk magunkat. Úgy éreztem hiányzik valami pici átvezető. Nagyon hirtelen szakadtam ki abból a világból.
Tory sokáig nem tudja mi Ash, vége talán picit össze van csapva.
Ami pedig a vallást illeti, szerintem vallás szempontjából az egyik legpártatlanabb könyv. A végében is valahogy éreztem, hogy ezt kiemeli Kenyon a sorok között. Hátha van vallási fanatikus, az se sértődjön meg. :)
Styxx könyve idén megjelenik, e mellett Savitarra leszek nagyon kíváncsi még...

Pozitív: Összetett, jól ki van találva. Karakterek.
Negatív: Apróságok vannak csak. Második rész kicsit gyors.


Pontozás:
Történet: 5/5
Leírás: 4/5
Karakterek: 
    Acheron: 5/5
    Tory: 5/5
Humor: 5/5 
Összesen: 5/5

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Üzemeltető: Blogger.

Elérhetőségek


Email:
toffy_chan@ yahoo.com



Olvasók :)

 
Copyright © 2014 Insane Life
Blogger Templates