Sherrilyn Kenyon
Styxx
Kiadó: St. Martin Press
Besorolás: Felnőtt
Kategória: romantikus, paranormális
Kiadás éve: 2013
Könyv nyelve: Angol
Könyv nyelve: Angol
Olvasott nyelv: Angol
Kenyon könyveit olvasva, sokszor lehet szükség karakterlapokra, hogy ki kicsoda, kinek a kicsodája. Ebben segítségetekre lehet az írónő honlapján fellelhető karakterlista.
http://www.sherrilynkenyon.com/characters/
Először is ne kezdj hozzá ehhez a kötethez, ha még nem olvastad Acheront! Sőt! Elárulom, jó ha többi kötetet is elolvasod, mert egy dologra hamar rájöhetsz úgy. Ráadásul itt kicsit mind fuck van, mert eléggé sok kötethez is visszanyúlik maga a történet szála.
Szorosan kapcsolódó kötetek: Végzetes Ölelés (Night Embrace) (3.), Angyali csók (Kiss of the Night) (5.), Devil May Cry (12.), Acheron (15.), One Silent Night (16.), Guardian (21.).
Szóval brace yourself és ha még nem Acheronoztál, akkor ez spoileres lesz.
Szóltam! :D
Oh, egy 900-1000 oldalas könyvről nem lehet keveset írni, de most ezt kell tennem. Ezért csak a fontosabb dolgokra koncentrálok.
A történet nem egyforma az Acheronban olvasottakkal. Az a kötet Acheron és Ryssa szemszöge volt, ez pedig Styxxé. Kiderül ő sem volt elkényeztetve, sőt, ő inkább mindent magába zárt és elhallgatott.
A két testvér kezdetekben rajongva szerette egymást, ám az istenek játszani akartak...
Ahogyan már az Acheronból kiderül, Apollymi a jóslat miatt kényszerül arra, hogy gyermekét egy idegenbe helyezze, majd isteni erejétől megfossza, saját népétől elrejtse. Így születik meg Styxx és ikertestvére Acheron.
Mivel Acheron láthatóan nem emberi szemekkel rendelkezik, ezért apjuk megkérdőjelezi szülő-anyjuk hűségét, aki ettől fogva gyűlölni kezdi mind a két fiát, s kezdetét veszi a gyermekek pokla.
Acheront 7 évesen elküldik Estesszel Atlantiszba, ahol a másik könyvből már megismertük történetét, hogy ez a drága nagybácsi bizony prostituáltat csinált belőle. Mindaddig Styxx Görögországban marad apjánál. Neki sincs szebb élete. Nővére - Ryssa gyűlöli, anyja megpróbálja megölni, apja nem szereti és még ha testvére is rosszul van, akkor ő is szenved tőle. Azt hitte nem lehet rosszabb, de bebizonyosodik: lehet.
Apollót nem engedelmeskedésével felbőszíti, ezért a görög isten megerőszakolja. Estes nem sokkal később pedig belőle is prostituáltat csinál, megbélyegzi, persze csak úgy, hogy az apja ne tudja. - Közben mindenki szerint tejben-vajban fürdik.
Apja folyamatosan piszkálja, egy napon el kell foglalnia a trónt.
Ő pedig mindössze egy csöndes zugot szeretne elfoglalni, ahol senki nem találja meg.
Styxxet egész életében tévesen ítéli el mindenki. Mert herceg, biztosan tökéletes az élete.
Nem.
Soha senki nem szerette családjából, barátai nem voltak. Az isteneknek volt kiszolgáltatva egész életében és legvégül Apolló összezúzta minden emberségét, amikor odadobta az atlantiszi istenek elé saját jelzésével, hogy azok kényük kedvük szerint szórakozhassanak.
Minden egyszer visszacsap...
Styxx két embert fogadott szívébe, akik őt valójában látták: Galen a mestere és Bethany.
A történet nagyon sok érzelmet tartogat az olvasó számára. Érezhet szeretetet, könnyet, dühöt, gyűlöletet, bánatot és némi keserédes boldogságot. Styxx amin átment az egy embert próbáló élmény és élet. Styxx ennek dacára hősiesen viselt el minden újabb csapást, fogadta el sorsát, azt a sorsát ami több ezer éven át kilátástalan és sivárnak mutatkozik.
Sokan a kötet után elkezdenek haragudni Acheronra. Én nem voltam képes haragudni rá. Egyikre sem. Sem Styxx sem Acheronra. Nem az ő hibájuk ami történt. Egyikük sem tehetett akkor abban a szituációban semmit. Legbelül két elveszett gyermeki lélek, aki a másik szeretetére vágyik, semmi többre.
Apollymit is lehet gyűlölni, mert elvileg elkövet egy elégé kegyetlen dolgot. Valójában az ő helyében én is ezt tenném. Ezért őt sem tudtam megvetni igazán. Elkeseredettségében s bánatában megölte összes családtagját mindenféle tekintet nélkül. Először mindhez odament pár mondatot szólni, mindegyikhez aki elárulta, vagy segédkezett fia megölésében. Bethany-t pedig akármennyire is kedvelem, de ő is részt vett a hajtóvadászatban, ha módja lett volna elején Apostolost megölni, szemrebbenés nélkül megteszi. Mire Styxxel találkozik, addigra évek óta Archon parancsára keresi az "isten gyilkost", még, ha nem is helyesli az egész felhajtást.
Apollót és Estest különösen gyűlöltem. Elején Estest szerettem volna megölni, külön megnyugtatott - Styxx ölte meg legvégül. Úgy érzem, cselekedete dacára valamennyire bosszút állhatott. Ezek után a fél könyvben nagyjából azt mantráztam, hogy halj már meg Apolló! Komolyan, de már az egész lakásunk ettől volt hangos... Sikerült elnyernie az idei év "lógassuk föl" - könyves kategória egyik dobogós fokát. :)
Apolló mellett a fél görög és majdnem az egész atlantiszi panteon mehet lecsóba... Egyik sem jobb a másiknál.
Ryssa szintén felkerült a feketelistámra. Amíg az egyik öccsét szerette, addig a másik életét pokollá tette.
Bethany és Styxx története nekem kifejezetten tetszett, mert egyszerű, szép és aranyos. Styxx a háború valamint igazán idegesítő családja mellett mindig megnyugvást talált a nőnél. Felüdülés volt szerencsétlen emberi életében. Bethany szerelme iránta tiszta volt, mindent megadott volna neki, feltétel nélkül. Egyik sem tudta elsőre ki vagy mi a másik. Styxx egy Hector nevű parasztnak adta ki magát, Bethany pedig egy vak lánynak. Minden cím és titulus illetve bármi komolyabb vagyon reménye nélkül nélkül szerettek egymásba, azonban pont ezzel okozott mind a kettőnek hatalmas fájdalmat a másik. Hiába próbáltak önzetlenül szeretni, óvni a másikat, többet ártottak egymásnak.
Hasonlóan és mégis eltérően Acherontól - ez a könyv szintén két részre van osztva. Ellenben itt a könyv nagyobb része a múltban történik, csupán a könyv egy negyede játszódik a modern korban. Modern korhoz tartozik Talon és Sunshine kötete, betekintést kapunk valójában mi is történt a 3. kötetben amikor Talon párját, Sunshinet elrabolják, miért teszik ezt, mi okból segédkezett Styxx. Majd látjuk Acheron az elmúlt 12 ezer évben semmit nem tudott meg testvéréről. Hagyta sínylődni. Ehhez hozzátartozik, hogy Artemisz is hazudott, de ezen már meg sem lepődünk.
Alapvetően az én véleményem szerint, mindenki hibás. Vagy így, vagy úgy. Acheron amiért nem hallgatta meg Styxxet, nem állt mellé, nem gondolt bele a tettek és következményekbe. Sosem látogatta meg -mégis hol van vagy mi történt vele. Ezzel együtt Styxxnél úgy érzem, a túl nagy szája - máskor annak hiánya sodorta folyamatosan bajba. Styxx egy kicsit forrófejű, mármint persze bántották, de ugyanakkor mikor picit meg kellett volna állnia, inkább beszólt. Mihelyst tényleg beszélnie kellett volna, inkább hallgatott. Ő is mondja, hibázott, de ez van. Persze ezek az aprócska hibák: Styxx forrófejűsége, Acheron nemtörődömsége, azonban mindez egyszerre erősítette meg az egymás iránti gyűlöletüket. Végül Savitar és Urian békíti őket. :)
Imádom Savitart. Mondtam már? - még mindig nyalom a szörfdeszkáját.
Savitarhoz fűződő monológomat kiegészíteném: ő az én szememben nagyot nőtt. Nem mellékesen, ha vele van Acheron, mindig olyan az érzésem, jön nagy Savi bácsi és mindent megold, megmagyaráz. :)
Jha Urian. Valami kiderül róla. Voltaképp már a 16. kötetben (One Silent Night - Stryker) tudtam, valami nem stimmel a sztoriban. Ráadásul ahogyan Stryker bánt a többi fiúval, nem habozott volna, őt viszont futni hagyta. Most választ kaptam erre. Noha már a könyv felénél összeállt a kép, már alig vártam, hogy Kenyon kimondja amire tippelek. Mégis mit? - Olvassátok el! :)
Amik zavartak a könyvben: Úgy vélem volt pár illogikus dolog.
Acheron elrejtése az istenek elől. Jó, elrejtették és Atlantiszban volt mint prostituált, Styxx meg mint a herceg Görögországban. Azonban mindig piszkálták Styxxet is, hogy hasonlít arra ott Atlantiszban és sokan tudták is, hogy ő a testvére. Ráadásul Acheronnak ugyan olyan a szeme mint Apollymié, ez senkinek nem tűnt föl??? Mármint persze, lehet mondani, csak emberek látták, de ha az apja is ezért gyűlölte, sőt sokszor korábbi kötetekben is kiderül, mostani kontaktlencsével ellátott modern világban is félnek szemétől, akkor ez tényleg ennyire nem feltűnő? Többen emlegetik is ezt. Meg ott volt Apolló vagy Artemisz - találkoztak vele és mindenki tudta, hogy az egész Atlantiszi panteon Apostolost keresi. Akinek az anyja Apollymi. - Ergo, egy pillanatra meglátták le kellett esni ennek mindenkinek. Szemüveget nekik!
Ehhez kapcsolódik, egy hasonló eset, mikor pillanatra Acheron fölveszi isteni testét. Um. Oké, persze le volt árnyékolva :D elrejtették isteni erejét, ám mikor átváltozik senkinek nem érezte meg, valami mocorgott? Jó, jó, ezt még beveszem. Lépjünk.
Másik ok, amiért levontam, az a hasonlóság a másik Kenyon sorozattal, pontosabban a Born of Silence könyvvel. Abban van: nem mondom meg ki vagyok (a férfi), majd amikor a lány fogságba ejti és megkínozza, ám nem tudja, hogy az a pasi láncon, élete szerelme. Itt tökéletesen ugyan ez az alapsztori picit átírva, megvágva.
Kedvenc idézet:
But then it always easier to see other peopl's sins than it was see to your own.
Pozitív: Nagyon jó, Kenyon, IMÁDOM!
Negatív: A Born of Silence hasonlóság és illogika.
Kinek ajánlom: Mindenki aki imádja Kenyont. :P
Történet: 4/5
Leírás: 5/5
Leírás: 5/5
Karakterek:
Styxx: 5/5
Bethany: 4/5
Összesen: 4/5
Rólam
Sziasztok! Toffy vagyok, ennek a blognak az írója. Bátran kérdezhettek és amint tudok válaszolok. A blog mellett számtalan hobbim van és természetesen egy munkahelyem is van, ami über szuper titkos. Na jó, azért annyira nem. :D
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése