 |
| Mi gépünkből |
Ma délelőtt indultam volna Kínába a Liszt Ferenc Repülőéről 11:20-as géppel, átszállással. Szépen be is csekkoltam, besípoltam vaskapunál is, ezért átnéztek biztonsági nénik. Itt Toffysan el is poénkodtam még egy kicsit, mert jó kedvem volt. Ők is vették a lapot szerencsére, így egészen viccesre sikerült a reggelem még. Beérve duty free részlegre nézelődtem mi sok szép-jó lehet a reptéren. Wi-fit használva frissítettem telefonomat, mert ez egy nagyon fontos dolog. (Legaláb elment fél óra amíg várakoztam kapunyitásomra.) Megnyílt a kapu, oda battyogtam komótosan. Minek siessek? Főleg, miután lehettünk egy maréknyian, éreztem nem fog senki helyekért tolongani.
Majd lesétáltam a buszhoz, mivel reptér másik feléről indult volna. Ilyen ici-pici gép várt ránk. Nagyon aranyos volt. Már indulnánk, bennem totálisan maximumon az ideg, ugyanis gyűlölök repüli. Még felszállt egy gép (később kiderült, mai nappal az utolsó). Ekkor jött a legfrissebb hír. Nem kapunk visszajelzést a reptér részéről. Addig márpedig nem szállhatunk mi fel. Elején ez egyszerű hibának tűnt. Mikor szirénázva reptéren áthajtott pár mentő és egyéb kocsi, akkor vált gyanússá itt ma még lesz valami.
 |
| Az utolsó repcsi |
A repülőn sem kaptunk sok információt, mivel konkrétumot ők sem tudtak. Gépen egyik lány bekapcsolta inkább telefonját, hátha más ismerősei tudnak valamit. Ismerőse mondta gáz van, lehoztak egy cikket indexen, olvassa el. Indexen megjelent cikket megnyitotta és hangosan felolvasta. Nah így tudtuk meg irányítótoronnyal van probléma.
Egy óra után ismét bejelentés történt: Előreláthatólag 3 órán át nem indulhatnak el a gépek. Szálljunk le és bőröndjeinkkel menjünk vissza a váróba. Gépből közvetlenül adták ki a bőröndöket. Ez élmény, sőt még a kis propellerre is ott tették fel a védő felszerelést.
Itt jött el a pont: Kitört a totális káosz...
Senki nem tudta mit csináljon, hova menjen, kit kérdezzen. Szervezetlen, felkészületlen volt a reptér egy ilyen helyzettel szemben. Első körben kérdeztük lehetne e buszt indítani Bécsig, mert majdnem mindenki átszállna és még azzal is elérnénk a másik repülőt. Válasz: Nem.
 |
| Itt már álltunk jó ideje. |
Váróban egy több száz fős kavargó, hömpölygő sort semmiképpen nem alkotó tömeg várt sorára, ők pedig mindenkit küldözgettek ide-oda. Először fel kellett hívnom az információs központot, ami 15 perc múlva kapcsolt is, ugyanis vonalaik túlterheltek voltak. Akik 15 perc várakozás után meg akarták magyarázni, hogy én MÁR Bécsben vagyok, mivel hivatalosan nem törölték még a gépet. Nem tudnak mit csinálni. Tudnak a reptéren kialakult helyzetről, DE ők mivel becsekkoltam nem tudnak mit tenni. Ez volt 13 óra fele. Ekkor kezdték elhitetni velünk 14-kor újraindulhat a gépünk, menjünk 4-es csekkolási ponthoz, akik természetesen visszaküldtek minket. Mindenkit a két oldal között ping-pong labda módán küldözgettek. Ekkor már 15 óra, hirtelen már 16 órakor indulásokat emlegettek. Végül 15-16 óra között közölték mai nappal már se fel, se le nem száll gép, elnézésünket kérik.
Így végül jegyet át kellett cserélni holnapi napra. Ez az után történt, hogy a reptéri jegypénztár kinyitott, mert 14 óra fele nyitott ki a mienk. Addig másik társaságét kellett igénybe venni, aki mint előbb írtam semmit nem tudott csinálni. Vártam ere 7 azaz HETES ÓRÁT, miközben egyik sem tudta mit csináljon.
 |
| Kerék.. :) |
Bárkit kérdeztem senki nem tudott semmit mondani. Családtagokat hívogatta mindenki mégis mi történt.
Volt egy aranyos kínai házaspár, ők is oda mennek ahova én, együtt intézkedtünk a pultok között. Velünk megyek holnap ismét.
Közben gépről páran összefogtunk, hátha megoldjuk ezt a patt helyzetet Egy Francia lányba is belefutottam, aki azon volt kibukva - barátnője 5 perccel előbb induló géppel ment, az még felszállhatott mi már nem. A másik egy nem tudom pontosan milyen nemzetiségű srác volt, aki azért ment volna Bécsbe, onnan Frankfurtba, mert pilóta és gépet kellett volna most este vezetnie.
Igazából nem a kinti dolgozókkal volt a baj. Ők tették amit tenniük kellett. Próbálkoztak segíteni. A reptérnek kellett volna valamilyen vésztervet készíteni egy ilyen vagy ehhez hasonló hirtelen adódó helyzetre. Azt megértem, hogy légtérzárat rendel el. - Régebben e nélkül is működött, de ez sem baj. Az utas kezelés, terelés volt rettentő készületlen.
Rólam
Sziasztok! Toffy vagyok, ennek a blognak az írója. Bátran kérdezhettek és amint tudok válaszolok. A blog mellett számtalan hobbim van és természetesen egy munkahelyem is van, ami über szuper titkos. Na jó, azért annyira nem. :D
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése